2010. december 9., csütörtök

Please, let me out!

Az utóbbi időkben sok dolog illetve sok ember felidegesített, meg ezek a nyomasztó körülmények... Ebből majdnem elegem van. Majdnem rosszul esik végignézni minden nap, ahogy idegroncsot csinálnak nii-sanból meg okaa-sanból is...

Hetek óta nem alszom rendesen, és amiatt nagyon fáradt vagyok. Lassan képtelen vagyok a normális gondolkodásra. Napi rendszerességgel vérzik az orrom, gyakran fáj a gyomrom, gyötör a hányinger,  és nagyon sokszor fáj a fejem. A látásom is egyre rosszabb, szemdörgölés után legalább 10 percig kell várnom, hogy újra lássak rendesen. És csak úgy minden ok nélkül, hullámokban tör rám a sírás. Azt hiszem, kezdek teljesen megőrülni.



Come inside and be afraid
Of this impressive mess I've made
If you take a look now you will find
I have thrown away my vice
Done away with paradise
See what's going on inside my mind

Please let me out
Please let me out
Please let me

Branded like an animal
I can still feel them burning my mind
I do believe that you made your message clear
I think I am losing my mind
I think I am losing my mind
Deprivating, isolating all that I feel
Leaving me with images I know are not real
Are those words of condemnation that I hear
I think I am losing my mind
I think I am losing my

Come inside now I implore
Do you think you can restore
The crucial pieces missing from my brain
What seems to be the matter dear
Why do you cry and shake with fear
I've only had the best dub me insane

Please let me out
Please let me out
Please let me

Refrain

I don't know how much I can take
The secret thoughts inside me wake
I've lost what was within me
Oh sweet insanity

Now I try again to find
The thing that was my mind
Behold the undersigned
Who I've lost my mind

I've lost my mind

I've lost
Mind

I've lost my mind

2010. december 1., szerda

Everyday * I try and I try and I try *

Próbálkozok sok midennel. Pl. mióta szabad kezem van a munkám felett, nem nagyon unatkozok. Eddig egész héten nem volt 10 unalmas percem se ^^ Tök karaj! Végre kezdenek normálisan alkalmazni! Ennek most kifejezetten örülök, és tökre felvillanyoz, hogy nem csak az a selejt vagyok, akinek nagyon sokan tekintenek. Sokan fújnak rám, mert szerintük mindezt nii-channak köszönhetem. Ez mondjuk igaz, de csak részben. Úgy 50%. A másik 50% a gépészeti végzettségemnek meg sok rohadás plusz bizonyítványomnak köszönhető. De azokat a sok hülye parasztja ugye nem látta. Na de mindegy, kezdem lassan (!) már ott tartok, hogy akár meg is érhetem a pénzem... ^^
Gyűröm a gitárt is, elég keményen. Próbálgatom az egyszerűbb számokat, hátha mennek...és ma ment is, nem is rosszul. Most a 21 guns-t-t, a Hypnotize-t és a Wake me up when september ends-et tanulom... Az elsőt ma kezdtem el, de ahhoz képest egész papásan megy. Amennyire balfasz vagyok minden más lakalommal, most annyira ügyes voltam ^^ és tiszta büszke vagyok magamra. Csak az a baj, hogy ledaráltam az ujjaim végét a húrokkal. Olyan kemények, mint a kád széle. Na de mindegy, lényeg, hogy ma nem voltam olyan kegyetlenül ergya.

2010. november 27., szombat

Nyugaton a helyzet változatlan

Érdekes egy helyzet van, mit ne mondjak. Amíg velem az égvilágon nem történik semmi, addig a barátaim mindenben benne vannak. Pl. vegyük a legutóbbi esetet, tegnap tudtam meg, hogy Syleen annyira elmerült a szenvedélybetegségében és a mániákus depressziójában, hogy a saját szüleivel képtelen volt beszélni. Gyönyörű.
Amúgy voltam múlt szombaton Saya szülinapi hepaján... hát izé... Jó volt, meg minden, csak igazából szívesen maradtam volna még, de nem lehetett. De amúgy is egy kicsit öregnek éreztem magam a 16 meg 17 éves fiatalok között.. Na hozzájuk képest tényleg olyan öreg vagyok mint Ho Shi Minh. Mondjuk ennek ellenére összespanoltam Mollyval ^^ Tök jó arc, és fiatal kora ellenére elég jól elbeszélgettünk.
De abból is származott a héten probléma, hogy fiatal vagyok. A főnököm a fizetett szabadság-kérdésemet megoldotta. Azt mondta, hogy le kell dolgoznom, de nem kell mindenféle alja munkát elvállalnom. Hála annak a magasságosnak. Na jó, mondjuk előtte megkérdezte, hogy miért vagyok ilyen fiatal meg ajánlotta, hogy öregedjek meg ^^ LOL!!!
Úgyhogy mostanában a koromat nem nagyon tudom hová tenni, és amúgy is rengeteget gondolkodok sok mindenen. És még annál is többet olvasok.
Jah meg voltam tanfolyamon is tegnap és áááá ^^ 8 óra hosszán keresztül szerelmes voltam szünet nélkül ^^ Ez mostanában nagyon nagy teljesítmény tőlem ^^ Kár, hogy mindig el kell mennem Bp-re, ha szerelmes akarok lenni... LOL

2010. november 18., csütörtök

Hey you see me I'm just crazy... All the world I've seen before me passing by...

Izé... Szóval tesómmal bettünk gitárt és játszogatunk rajta, már amennyire megy... Nem egyszerű, de próbálkozni kell, meg sokat gyakorolni. Kurva sokat gyakorolni. És még annál is kibaszottul többet gyakorolni!!!

Megjött a bakancsom is, még múlt hét péntekre. Annak ellenére, hogy új, nagyon kényelmes. Sokkal egyszerűbb betörni, mint a Dr. Martens bakancsot ^.^' A könyvtáramat is folyamatosan bővítem, pl a Bűnös Vágyakkal, meg az Angyalvérrel is. Tök állat fantasy könyvek vannak az Alexandrában meg a különböző online boltokban is ^^
De amúgy a beszerzésen kívül semmi értelmes dolog nem történik erre. Semmi agybaj a munkától, semmi veszekedés, semmi az égvilágon. De legalább hétvégén megyek Saya nee-chan bulijára és majd ott jól feltöltődök élményekkel ^^

2010. november 10., szerda

Go with the flow now...

Mert most tényleg ez van. Nem történik semmi, csak sodródok az árral, teszem, amit tennem kell. Ennek ellenére most nem érzem magam olyan elveszettnek és kétségbe esettnek, pláne üresnek és határozatlannak, mint múltkor. Annyi szent, hogy nem hagyok semmit annyiban, és ha felidegelnek, akkor ugyanúgy ugatok, mint ezelőtt. Kezdek visszatérni a régi önmagamhoz, és tiszta büszke vagyok magamra emiatt ^^
De nem csak ez ad rá okot, hanem az is, hogy most már hivatalos, hogy hiába "csak technikus" vagyok, és hogy "nem lett 5-ös a minőségellenőri vizsgám", még mindig úgy érzem, hogy nem vagyok olyan rossz ebben a kategóriában, mert az állítólagos minőségellenőreinktől tudok olyat kérdezni, hogy a fülük ketté áll. Pedig én csak egy fosos kezdő tervező vagyok... lol
De amúgy most tele vagyok tervekkel meg mindennel. Pl. tervbe vettem, hogy veszek egy új bakancsot, egy 14 lyukas Red Rooster-t.
És hogy legyen még valami, aminek örülök: Akimino meglátogat majd a hétvégén, és... és... menni kéne a cukiba is! Várlak, nee-chan! ^.^
Búcsúzásképp az életszemléletemet egy pár mondatos idézettel  szemléltetném:
"It's time to go with the flow now
And everybody knows this is the showdown
We don't need no weaknesses here
Stop staring, start moving

All you fuckers get down on this crazy
All you people come ride with me baby
All you need is get psyched up baby
'Cuz you know it's hardstyle baby!"

2010. november 5., péntek

Hardstyle agymenés

Tudom, hogy egyes olvasóimnak elege van abból, hogy hardstyle-postokat is írok, de...
Eeeeeeeez akkora-mekkora zene!!!! A szövege is nagyon tetszik ^.^


Born to live
Born to die
Born to be, crucified
Give our souls and take our pride
Bleeding for the harder styles
Rising up, from the seed
Born to change, history
From the streets we unleash hell
Feel the power, decibel

Born to live

Born to die
Born to be, crucified
Give our souls and take our pride
Bleeding for the harder styles
Rising up, from the seed
Born to change, history
From the streets we unleash hell
Feel the power, decibel

Born to live and die, be crucified, for what we’re fighting for

Dark, inside my heart
I can’t let go
I bleed to, clean my soul 


2010. november 3., szerda

Halloween is f***in' good time for cosplay

Unatkoztam, most volt halloween, és nincs semmi érdekes, amit leírhatnék. Tehát unalmamban poénból cosplay-eset játszottam, úgyhogy nesze nektek értelmes post ^^ A Shinku és a Nana cosplay még úgy-ahogy felismerhető, de Harley Quinn nem biztos, hogy egyértelmű. Ha tetszik azért, ha nem tetszik, azért kommentelj!
Hachiko <3

2010. október 24., vasárnap

Same shit, different day...

Mostanában annyira semmi sem történik velem, hogy az kriminális. Nincsenek is konkrét problémáim, mert abszolút nincs semmi. Ezért nem is postoltam egy normálisat eddig... Bocs mindenkinek, aki tudni is akar rólam valamit!!!
Sikítófrászt kaptam, mert letiltották az MSN fiókomat, bakker! Pedig egyesekkel csak így tudom tartani a kapcsolatot :S Hinaichigo, Lady Louve és Saya, ne rágjatok be, hogy mostanában nem vagyok fent! Remélem, azt is mihamarabb megjavítják, aztán majd jól az lesz...
Amúgy meg nyugalmasan és unalmasan telnek a napjaim, de vannak sajnos rendszeressé váló problémák, amiket szinte már figyelembe sem veszek.
 ->Egyrészt a munka idegesít, mert nagyon elcsesztem egy darabot. Ha a következő 10 évben nem lennék érte napi rendszerességgel szekírozva, nem is érdekelne.
 ->Másrészt elegem van abból, hogy az ősökkel állandóan veszekednem kell, de végül mindig az derül ki, hogy igazam van.
 ->Harmadrészt pedig az készít ki, hogy még mindig képtelen vagyok érezni. Nagyon nagy szükségét érzem valami nagy érzelmi változásnak. Mondjuk a szerelem, vagy egy új barátság vagy nem is tudom. Néha olyan nyomorultnak látom a tükörképemet, hogy azt kívánom, bárcsak 12 éves koromban szíven szúrtam volna magam... egy idiótával több, vagy kevesebb, mit is számít... mert mostanában azok közé tartozom, akik semmit sem számítanak, még csak statisztikajavításra sem vagyok jó... Na de mindegy... ha akkor nem engedték meg a körülmények, most sem engedik meg...
Talán valamicske érzelmi fellendülés lehet még az is, hogy Akimino-chan hazajön a jövő hét végén ^^ Már alig várom. Szegény, ő is annyira ki van borulva... Aki-chan, remélem olvasod, és ezúton közölném veled, hogy - irodalmi nyelven szólva - k*rvára hiányzol! De nem csak te, hanem mindenki!! Saya, Hinaichigo, Syleen, Mandy... mindenki! Remélem, hétvégéig nem kell sokat szenvednem, mert lelkibeteg vagyok így is :S
Kiesnek a napok, kiesnek a percek, a jó pillanatok is megszűnnek, és lassan csak az a tudat vár minden nap, hogy elvesztettem valamit nagyon fontosat, ami én voltam. De ezt a veszteséget nem lehet leírni, belőle szavakat formálni. Ezt csak érezni lehet. Azt hiszem, kicsit magányos vagyok annak ellenére, hogy sok emberrel vagyok körülvéve. Gyűlölöm magam, úgy érzem nem vagyok képes semmire az égvilágon.

2010. október 18., hétfő

2010. október 17., vasárnap

A kék rózsa és a Nap

Sötét burokban teremtett az Isten
Hajdanán a természet szívében
Rajtad kívül senkim sincsen
Tartsd meg lelkem bűvös igédben

Érzem közeledted, megborzongok
Szokatlan homályba pillanthatok
Lágy, hízelgő zöngét hallhatok
S mely édesek eme pillanatok!

Pillantásaid egyre nyíltabbá tesznek
Lassan láthatod, mivé is lehetek
S magamhoz egyre közelebb érezlek...
Eltakart szépségem, újra felfedhetlek!

Minden reggel érzem a cirógatásod.
Szerető, tündöklő érintéseddel
Harmatcseppjeimet végre felszárítod
Forró, gyengéd öleléseddel.

S körülötted táncolnak édes álmaim
Utánad szállnak keserves sóhajaim
Miattad harmatosak a hajnalaim
Csak érted hullnak égető könnyeim

Következő hasadáskor újra engem nézel
S kérded – Miért csak te ragyogsz?
Minden reggel csupán a te könnyeddel
Gyűlik meg a bajom. Miért nem mosolyogsz?

S felé fordítva harmatos szirmaimat
Szélesre tárva burkomat levetem
Felszínre engedve vad vágyaimat
Szívemet végre szabaddá tehetem

- Minden reggel mikor rád nézek
Szívembe fájdalom fészkel
Félelem fog el attól, amit érzek
A sötétség karma ekkor ér el...

Soha eddig nem éreztem még ilyet
S most végre eljött a pillanat
Eddig senki nem látott szívet
Kéken ragyogó rózsabokor alatt

Az igazság abba van írva,
Amit szirmaimba temetek
Ezért harmatos a rózsa szirma
- Suttogom - mert szeretlek!

S ezután a Nap még gyengédebben
Törölte le arcomról könnyeket
- Hiszen semmi rossz nincs ebben!
De már bántotta a lelkemet

Miért nem láthatlak ragyogni
Ahogy a többi szépséget
Sugaraimban tündökölni,
Akárcsak a testvéreidet.

Egyet se félj, kicsi virág,
Hiszen épp ugyanúgy szeretlek
S legyen bármilyen a világ
Én kitartok melletted!

A szirmaim szélesre tárva
Élveztem kedvesem forró ölelését
S tőle a megváltást vártam
S a szerelem beteljesülését

Egy teljes napig éreztük
Egymás tündöklését
S a Nap nyugovóra tért
Álmom immár nyugodt, szép

Ám eljött a következő pirkadat
Mely komor hangulattal mérgezett
Nem éreztem már cirógató ujjadat
Hisz a szél felhőkkel érkezett

- Nem  láttad a Napot? - kiabáltam
De hisz a rohanók nem hallják őt
Azóta is csak kérdem, de hiába
Mivel beköszöntött az ősz.

A tündöklő szirmok lassan elhervadnak
Könnyeimmel lesz teli a komor táj
Sötétzöld leveleim lassan elporladnak
Már csak szerelmes szívem fáj.

S utána eljő a komor tél
Hófehérre festve a tájat
Fagyos ölelése elítél
Szívemet megöli a bánat

S jöhet még ezer tavasz
Vagy egy jobb kor hullámai
Többé sohasem láthatsz
Hisz elhulltanak szerelmem virágai.

by Yoshike

2010. október 14., csütörtök

Sad Diva


Mostanság kicsit elegem van magamból. Annyi mindent elszúrok, hogy az már fogalom. Esküszöm még egy ekkora balfék a világon nincs! Miden, ami a kezeim közé kerül, az elromlik, és minden, amit csinálok rossz. Főleg a munka idegesít
. Már-már sajnálom a főnökömet, hogy egy ilyen marhával kell dolgoznia, és hogy mennyi plusz munkát csinálok neki azzal, hogy próbálok megfelelni. Annyira ideges vagyok... És annyira félek, hogy valamit el fogok rontani... Persze megpróbálok odafigyelni, meg minden, de akkor sem túl egyszerű a dolog. És sokszor azt sem tudom, ki kivel van, de végül mindig az derül ki, hogy hülye vagyok. Csak azt nem értem, hogy cseszek el ennyi dolgot. Eddig miért tudtam mindenre odafigyelni, és sasszemmel figyelni az ördögre, aki a részletekben lakozik... Nem értek semmit.
Pláne önmagamat nem értem. Eddig soha nem voltam állandó jelleggel kába, ideges, üres, érzéketlen és pláne szótlan. Mostanság ezek jellemzőek rám. Gyakran üres, réveteg tekintettel nézek magam elé, akár egy dilinyós. Legalábbis a többiek ezt látják. Üres, érzéketlen, szótlan, idegbeteg, és merev lettem.

2010. október 10., vasárnap

Ez akkor is rohadt jó

Linkin Park - The Catalyst

God bless us everyone
We're a broken people living under loaded gun
And it can't be outfoght
It can't be outdone
It can't out matched
It can't be outrun
No

God bless us everyone
We're a broken people living under loaded gun
And it can't be outfoght
It can't be outdone
It can't out matched
It can't be outrun
No

And when I close my eyes tonight
To symphonies of blinding light
(God bless us everyone
We're a broken people living under loaded gun
Oh)
Like memories in cold decay
Transmissions echoing away
Far from the world of you and I
Where oceans bleed into the sky

God save us everyone,
Will we burn inside the fires of a thousand suns?
For the sins of our hand
The sins of our tongue
The sins of our father
The sins of our young
No

God save us everyone,
Will we burn inside the fires of a thousand suns?
For the sins of our hand
The sins of our tongue
The sins of our father
The sins of our young
No

And when I close my eyes tonight
To symphonies of blinding light
(God save us everyone,
Will we burn inside the fires of a thousand suns?
Oh)
Like memories in cold decay
Transmissions echoing away
Far from the world of you and I
Where oceans bleed into the sky

Like memories in cold decay
Transmissions echoing away
Far from the world of you and I
Where oceans bleed into the sky


Lift me up
Let me go (x10)

God bless us everyone
We're a broken people living under loaded gun
And it can't be outfoght
Can't be outdone
It can't out matched
It can't be outrun
No

God bless us everyone
We're a broken people living under loaded gun
And it can't be outfoght
Can't be outdone
It can't out matched
It can't be outrun

Let's see the video


Van a szövegben valami... valahogy egyetértek azzal, hogy a háborúzás  vallási, gazdasági, politikai és akármilyen más okok miatt is iszonyat nagy baromság. És abban is van valami, hogy a háborúban az a jó, ha vége van.

2010. október 9., szombat

Numb

Ha van érzéketlen tuskó a világon, az én vagyok. Nem érzek semmit, és kezdek újra elmerülni az érzéketlenség kietlen mocsarában. Pedig egyáltalán nem akarok! Annyira szeretnék újra szerelmes lenni, vagy egyáltalán valami melegséget vagy épp fagyos fájdalmat érezni ott bent a szívemben, de egyszerűen képtelen vagyok. És a visszhangzó kongás újra itt van és megint hatalmába kerít az üresség. Gyűlölöm ezt az érzéketlenséget. Ilyenkor az a legrosszabb, hogy igényelném a társaságot, de nem mehetek közéjük, mert tapintatlan megmozdulásokkal bombáznám őket. És nem akarok modortalan és bunkó lenni. Inkább olyan maradok, mint egy érinthetetlen porcelánbaba.

???

Sokat gondolkoztam azon, vajon mit is kéne ide írnom... Belecsapjak-e a lecsóba, vagy csak úgy bemutatkozás meg ilyenek... de semmi értemét nem látom annak, hogy feleslegesen rinyáljak a blogomról, vagy magamról rinyáljak. Maximum annyit mondhatok a blogról:
"Suicide is like... the ultimate fuck you"